K�nai eredet

A tud�sok a mai napig sincsenek tiszt�ban azzal, hogy mikor alakultak ki olyan r�vidsz�r�, kunkorod� fark� �s r�vid orr� kuty�k, mint a mopsz. De abban egyeznek az �ll�spontok, hogy m�r id�sz�m�t�sunk el�tt teny�sztett�k a k�naiak kism�ret�; r�vid, sz�les �s laposfej� kuty�kat. Ezeket palot�ban tartott�k �s �ltal�ban eunuchok teny�sztett�k �ket. A r�vid orr� kuty�kat m�r j�val a kereszt�nys�g el�tt ismert�k K�n�ban. S�t, az uralkod�k kedvelt t�rsai voltak, el�fordult olyan is, hogy 4000 eunuch tev�kenykedett egy t�k�letes egyed l�trehoz�s�n. Ezen k�nai kuty�kat, csak a korabeli �br�zol�sok alapj�n ismerhetj�k, amelyek viszont rendk�v�l stiliz�ltak. M�gis 3 alapt�pust tudunk megk�l�nb�ztetni: az oroszl�nkuty�t, a pekingit �s a Lo-sze-t, amely a modern mopsz legval�sz�n�bb �se. Teny�szt�s�k sor�n legf�bb fizikai elv�r�s az volt, hogy min�l kisebb legyen, hogy rendelkezzen min�l elasztikusabb b�rrel, r�vid sz�rrel �s a hercegi jegyekkel (h�rom r�nc a pof�n �s egy f�gg�leges cs�k). Nagyra becs�lt�k a feh�r fejfoltot is. K�v�natos volt a kompakt test, a j� csontozat, a lapos arc �s a sz�gletes �llkapocs. A kereskedelem r�v�n a kelet �s nyugat szoros kapcsolatban �llt egym�ssal m�r a Han dinasztia (i. e. 200) idej�n is. Viszont csak a Ming-dinasztia (1368-1644) alatt �p�ltek ki a kereskedelmi kapcsolatok az eur�pai kontinenssel: portug�lokkal 1516-ban, a spanyolokkal 1575-ben, a hollandokkal 1604-ben kezd�d�tt. A keresked�k hamar felismert�k az �zleti lehet�s�geket a kis test� kuty�kban, �gy jutott a mopsz a nyugatra.

Eur�pai t�rt�net

Az eur�paiak m�r az oroszok el�tt ismert�k a Lo-sze-t.A XVI–XVII. sz�zadban �rkezhettek r�vid orr�, kicsi kuty�k K�n�b�l Nyugat-Eur�p�ba. Val�sz�n�leg a szelekt�v teny�szt�s m�r ekkor a kiss� hosszabb test� Lo-sze kuty�t z�m�kebb ebb� v�ltoztatta. A korai le�r�sokb�l kider�l, hogy a mopsz �se, a holland kir�lyi udvarban is jelen volt. Egy alkalommal m�g az eur�pai t�rt�nelmet is megv�ltoztatta. Err�l a t�rt�netr�l Sir Roger Williams sz�molt be el�sz�r. Az eset valamikor 1571 �s 1573 k�z�tt t�rt�nhetett, a spanyol-holland h�bor� idej�n, amikor a spanyolok rajta�t�ttek Hallgatag Vilmos t�bor�n. Ezt senki nem vette �szre a hollandok k�z�l, csak a kir�ly Pompey nev� kuty�ja, aki r�gt�n felkeltette gazd�j�t �s �gy a kir�ly megmenek�lt a spanyol fogs�g al�l. Ezzel a kis j�sz�g, az or�niai uralkod�h�z jelk�p�v� v�lt. Vilmos d�dunok�ja, III. Vilmos �s II. M�ria 1688-as ek�v�j�r�l sem hi�nyozhattak, a narancs kend�s kis sz�rm�kok. Ekkor m�r Eur�pa eg�sz ter�let�n ismert�k a mopszt. De mindenhol m�s nevet kapott: Mops Hond (Hollandia), Mops (Sv�dorsz�g), Mopsi (Finnorsz�g), Mops Hund (N�metorsz�g), Carlin, Doguin (Franciaorsz�g), Carlino (Olaszorsz�g), Doguillo (Spanyolorsz�g), Dutch Mastiff (Anglia), Smutmhadra (�rorsz�g). A XVII. sz�zad m�sodik fel�ben m�r m�s orsz�gok udvaraiban is felbukkan: jelen van a francia, az olasz, a sz�sz �s a sok m�s n�met �llam arisztokrata k�reiben. Miut�n III. Vilmos �s feles�ge Angliaba �rkezett mopszjaival, hamar nagy n�pszer�s�gett kapott e kutyafaj. Az angol udvaroncok �s arisztokrat�k hamar megszerett�k �s az �j kir�ly fel� kifejezett lojalit�suk szimb�lumak�nt tartott�k. A k�vetkez� �vekben egy mopsz �s egy feketeb�r� szolga elengedhetetlen tartoz�ka volt egy divatos angol arisztokrat�nak.A mopsz-divat a XVIII. sz�zadban is folytat�dott, cs�cspontj�t III. Gy�rgy uralkod�sa alatt �rte el.

A modern mopsz

A XIX. sz�zad folyam�n a mopsz kiment a divatb�l. Ezt f�leg a fajta megjelen�sbeli �s fel�p�t�sbeli roml�s�nak tudhat� be. Ebben az id�ben mopszokat kereszteztek angol bulldogokkal, �s az ilyen kicsiket mopszk�nt adt�k el. Valamint kezdett elt�nni nagyon sok tipikus fajtajegy: fekete maszk �s a r�vid, z�rt sz�rzetet is a hossz�, gyapjas kezdte felv�lltani. Egysz�val a versenyszer� teny�szt�s beindul�s�ig, nem volt n�pszer� kutyafaj. Viszont, amikor ez bek�vetkezett �j lend�letet kapott a mopsz teny�szt�se. 1859 �s 1874 k�z�tt a Kennel Club hatvan-egyn�h�ny gy�ztes mopszot jegyzett fel. A XIX. sz�zad els� fel�ben k�t v�rvonal volt meghat�roz�. A r�gebbi, a Marrison vonal, feltehet�leg m�g Charlotte kir�lyn� kuty�it�l sz�rmazik, aki III. Gy�rgy feles�ge volt. Ezekre az ebekre a z�m�k testfel�p�t�s az ink�bb jellemz�. A m�sik v�rvonal a Lord �s Lady Willoughby d’Eresby �ltal kialak�tott volt. Ezek a kuty�k ink�bb a vil�gos sz�rk�s sz�n, feh�r jegyek, ink�bb nagyobb m�ret, k�nnyebb testfel�p�t�s �s a kisebb szem volt a jellemz�. A Willoughby d’Eresby v�rvonal fontos szerept j�tszott az 1840-es �vekt�l kezdve. Mikor 1860-ban az angolok megsz�llt�k Peking v�ros�t, k�t mopszot is zs�km�nyoltak, amik v�g�l Laura Mayhew teny�szt�h�z ker�ltek Twickenham-be. A k�t kutya �gy hasonl�tott egym�sra mint k�t toj�s, tiszta apricot-sz�n�ek voltak. T�l�k sz�letett Click, a mopszt�rt�nelem tal�n legfontosabb kuty�ja, akire vissza lehet vezetni szinte minden amerikai �s angol mopszot, ugyanis annyit fedezett ez a kutya. 1883-ban megalakult az angol Pug Club, �s nemsok�ra a standard is megsz�letett. A fekete mopszok csak 1886-t�l kaptak fontosabb szerepet, persze azel�tt is sz�lettek fekete kiskuty�k, de ezeket rendszerint v�zbefolytott�k. Persze nem mindegyiket, Vikt�ria kir�lyn�nek is volt egy fekete mopsza, melynek r�ad�sul feh�r jegyei is voltak. Azt mondj�k, ez a kutya K�n�b�l sz�rmazott �s j�n�h�ny fekete ut�dja sz�letett.